Vers mindenkinek....

Tóth Árpád LEVÉL Ha ez a levelem megérkezik, Édesem, gondolj rám egy kicsit. Képzelj magad elé: szivarozgatok, Fáradt vagyok és csendes és nagyon elhagyott Azt gondolom, maholnap meghalok. S azt is gondolom, nem kár, ha meghalok. Elküldöm neked ezt a levelet, De nem mint régen: csevegni veled. Tudom én, kopott rongy már a szavam, Jaj, hogy kényes szavam is odavan. De kell hogy mégis írjak teneked, Kell hogy búsan nézd e bús jeleket. Felszakadó sírásod kell nekem, Szivarozgatva tűnődni ezen. Gyilkosság ez, gyilkosság ez, tudom, De lásd, egyedül kínlódom nagyon. S szivemnek jólesik ez a kis meleg: Hogy még valaki felsír, ha izenek.